Képzőművészeink - Naši výtvarníci

„Kodály Zoltánt idézve: „Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben Ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe.”

Fontosnak tartom, hogy a diákok a klasszikus iskolai tanórákon kívül is fejlődjenek, hasznosan töltsék szabadidejüket. Ennek az egyik legjobb módja a művészeti nevelés. A képzőművészet órák mindig jó hangulatban telnek, a gyerekek élvezik a kreatív munkát és az együtt töltött időt.”

„Nagyon szeretek ebben az iskolában képzőművészetet tanítani. Művészeti iskolánk felszereltségének köszönhetően tanulóink lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálhassák magukat a képzőművészet számos területén. Jóleső érzés, hogy átadhatom a tudásom gyerekeknek, akik értékelik, felhasználják és örömmel fogadják, amit megosztok velük, legyen szó számukra addig ismeretlen képzőművészeti technikáról, vagy csak egy apró észrevételről az adott alkotásukkal kapcsolatban. A művészet nyelvén átadható az, amit a köznyelv szavaival lehetetlen, vagy nagyon nehéz elmondani. Művészet nélkül üresnek érezném a világot.”

Nemzetközi szimpóziumok szervezője és résztvevője. Önálló kiállításával több nagyvárosban is bemutatkozott itthon és külföldön egyaránt. Tagja a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének. Falujában, Szímőn, szervező, aktív résztvevő, tiszteletbeli elnök számtalan helyi szervezet életében.

„A tiszta gyermeki őszinteséget átmenteni a felnőttkorba igazi érték. Munkám a művészeti iskola diákjaival teljesen feltölt, és ezt az energiát vissza tudom transzformálni a festményeimbe. Nagy öröm, amikor a diákjaim még az óra befejezése előtt tíz perccel is új rajzlapot kérnek. Megpróbálok a művészetek által finom lelkű embereket nevelni.”

A Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem pedagógiai karán képzőművészetet tanult, majd évekig művészeti alapiskolában tanított. Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezzel párhuzamosan szerezte meg a népi iparművészeti képzésben a népi fazekasmester címet. 2006-tól 2014-ig Nyitrán a Konstantín Filozófus Egyetemen és a Selye János Egyetemen tanított képzőművészetet. Mielőtt iskolát alapított, képzőművész tanárként tevékenykedett, festőművészként és keramikusként kapcsolódott be a művészeti életbe. Számos külföldi és hazai kiállításon vett részt. Tagja külföldi és szlovák művészeti csoportoknak, valamint a szlovákiai képzőművészeti uniónak.

„Számomra a tanítás hivatás, ami magába foglalja a tudás közvetítését, a diákokhoz való empatikus hozzáállást, a kreatív megoldásokat. Az iskola falain belül a diákoknak kiváló lehetőségük nyílik kreativitásuk, tehetségük kibontakoztatására. Örömmel tölt el, ha diákjaim elsajátítják azon alapanyagok használatát és technikákat, melyeket a tanítási órákon alkalmazunk, legyen szó akár számukra eddig ismeretlen eljárásokról, képzőművészeti irányzatokról. A művészet által válhatunk teljesebbé, mutathatjuk meg a bennünk rejlő én-t.”

Iskolánk tehetséggondozó-projektjének vezetője. Az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, majd később ugyanott doktorált. Művész pályáját illusztrátorként és grafikusként, illetve lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet-, jelmeztervezéssel és festészettel kezdett foglalkozni. Pozsonyban az Új Ifjúság szerkesztőségében, majd a Madách Könyv- és Lapkiadóban dolgozott, később a Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője lett. 1995–2000 között a gútai Magyar Tanítási Nyelvű Szakképző Magániskola tűzzománctanáraként tevékenykedett. 1998-tól az Atelier művészeti lap alapító szerkesztője, valamint a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely tagja. 1998–2002 között a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöke. 2002-ben A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével, 2005-ben pedig a Posonium Irodalmi Díj Művészeti Életműdíjjal tüntették ki.