Táncosaink - Tanečníci

„Művészet nélkül lehet élni, de nem érdemes. A tánc, s ezáltal a művészet is, egészen pici koromtól jelen van az életemben, amiért nagyon hálás vagyok minden volt tanáromnak és a szüleimnek is. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek minél korábban közeli kapcsolatba kerüljenek a különböző művészeti ágakkal, melyek közül számomra természetesen a tánc a legkedvesebb, amire én úgy tekintek, mint testünk költészetére. Elsősorban ezt az érzést akarom átadni a tanítványaimnak úgy, hogy közben azt is megtanulják: kitartó munka, elszántság, alázat és odaadás nélkül nincs fejlődés. A legjobban azt szeretem a munkámban, amikor a gyerek önmagába vetett hite és az én gyerekbe vetett hitem találkozik, és együtt létre tudunk hozni valami újat. ”

„Pre mňa je tanec ako reč, ktorým viem povedať ako sa mám a čo cítim. Ako keď básnik svojimi veršami vyjadruje svoje pocity. Umenie je veľmi dôležité a späté s mojim životom, bez neho si už ani život neviem predstaviť. V procese výučby mám rada, keď môžem predať svoje doteraz nadobudnuté skúsenosti a vidím na deťoch, že ich to baví a napĺňa. Je to pocit, ktorý je neopísateľný a nenahraditeľný. Malé dieťa sa rýchlo učí všetkému, preto je najlepšie začať s umením už v mladom veku. Najlepšie je keď sa to stane aj záľubou."

„Ebben az iskolában úgy érzem, megbecsülik és értékelik a munkámat. Azért szeretek tanítani, mert mindig gyerekek között lehetek, és szívmelengető érzés, hogy amit átadok nekik, azt „visszakapom” – megvalósítják az elképzeléseimet, viszontlátom az ő előadásukban. A gyerekek számára fontos a művészet, mert így érzelmi világuk jóval gazdagabbá válik, mint azoké, akik életéből kimarad. Számomra pedig segít kikapcsolódni, általa feltöltődöm, szélesedik a látóköröm és más szemszögből látom a világot.”

Absolventka Súkromného konzervatória Dezidera Kardoša v Topoľčanoch, pedagogický diplom získala na Katolíckej univerzite v Ružomberku, v Inštitúte Juraja Páleša. V našej umeleckej škole pôsobí od založenia. Je uznávanou trénerkou a choreografkou a Národným rozhodcom IBFF FIT KIDS Slovakia.

„A művészet számomra nagyon fontos, hiszen ezzel szavak nélkül is ki tudom mutatni és átadni azt, amit érzek, látok és hallok. Ez egy kreatív világ ahol szerintem mindenki megtalálja önmagát. A tanítás lehetőséget ad, hogy megosszam és átadjam a diákjaimnak a tudásomat és közben minden alkalommal tanulok tőlük valami újat én is. Minden óra egy új élmény és kihívás számomra, ez pedig egy folyamatos fejlődés. Nagyon fontos egy művésznek, hogy megtanulja a szorgalmat és az összetartást is. Nagyon jó érzés látni, hogy a gyerekek fejlődnek. „

 „A művészettel való találkozás, legyen annak üzenete bármilyen is, akár tragikus akár vicces, mindig felemelő érzéssel tölt el. Megad mindent, amire csak szükség van egy ember életében: jó kedvre derít, elkápráztat szépségével, megemészthető formában tálalja a szörnyűségeket, hogy emlékezzünk, és ne akarjunk hasonló hibákat elkövetni. A művészet gyermekeinkből empatikus, toleráns és mindenben a szépet kereső emberpalántákat nevel. Megadja nekik az igazi találkozást a szépséggel, egymással és saját magunkkal. Visszajuttatja a lelket a telefonok, szociális hálózatok a rohanás világából oda, ahova tartozik, a testbe. Ezek a pillanatok felbecsülhetetlenek és olyan energiát adnak, amivel elsöpörhetjük a mindennapok nehézségeit.”

"A művészet számomra az önkifejezés eszköze. Tanárnak, pedagógusnak lenni nem csak egy foglalkozás, hanem egy komoly feladat, ami felelősséggel jár. Csak akkor lesz valakiből igazán jó tanár, ha szereti, amit csinál, és fontosnak tartja, hogy a diákok ne csak a tananyagot sajátítsák el megfelelően, hanem emberségre is nevelje őket. Én azért is szeretem ezt az életutat, mert továbbadhatom a diákjaimnak mindazt, amire engem korábban a szüleim, a tanárok, vagy maga az élet megtanított. Segíthetek nekik összetartást gyakorolni, csapattá formálódni, és láthatom, amint érdeklődő kisgyerekekből érett gondolkodású kis művészek válnak."

„Na učení mám rád prácu s deťmi. Je to nevyčerpateľná studňa nápadov a možností rozvoja teľa aj mysle človeka. Pri tanci sa formujú aj kamarátstva a nadobúdajú sa krásne zážitky. V modernej dobe, sa vplyvom technológií, u detí vytráca inšpirácia, kreativita, budovanie vzťahov, práca v skupine, váženie si hodnôt a mnoho ďalších faktorov a preto si myslím že šírenie umenia by malo byť hlavným posolstvom pedagógov, aby sa aj naďalej vychovávali deti, ktoré poznajú hodnoty života a dokážu tvoriť. Využitie fantázie , inšpirácie a kreativity posúva náš svet pozitívne vpred a robí ho lepším miestom. Vo všeobecnosti činí umenie človeka lepším a vzdelanejším človekom. Bez umenia by bol svet pochmúrnym miestom.“